Jump to content

„E” és „E” között is van különbség – milyen szabályok vonatkoznak az adalékanyagokra?

2017. 11. 24. 09:05

Az édesítőszerek élelmiszer-adalékanyagok, melyek kódszámai az E-számok kódrendszerében az E900-as csoportba sorolva található. De vajon mi vonatkozik az egyes elemekre?

Az élelmiszer adalékanyagok felhasználását illetően, hazánkban ugyanaz a jogszabály érvényes, mint az Európai Unióban. Jelenleg a 1333/2008/EK rendelet írja le az adalékanyagok felhasználásának szabályait, mely szerint „egy adalékanyag csak akkor és olyan mennyiségben adható az élelmiszerhez, mely a fogyasztó egészségére nem jelent kockázatot, nem vezeti félre a fogyasztót, használata technológiailag indokolt és más módon nem helyettesíthető, valamint alkalmazása előnyökkel jár a fogyasztó számára” írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Egy adalékanyag engedélyezése hosszú folyamat, hiszen rendkívül sok vizsgálatnak kell alávetni mielőtt a fogyasztó asztalára kerül. Azonban a gyártó akkor sem dőlhet hátra, ha a termék a piacra került, hiszen a folyamatosan újuló ismeretek birtokában, időről-időre újra kell értékelni ezeket az anyagokat, hogy biztonságosságukat továbbra is szavatolni tudják.

A hatályos rendelet előírja, hogy azoknak az adalékoknak, melyeket 2009. január 20. előtt engedélyeztek, újra el kell végezni a kockázatértékelését. Ezt a feladatot Európában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) végzi el, míg globális szinten az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet és az Egészségügyi Világszervezet közös Élelmiszer-Adalékanyag Szakértői Bizottsága (FAO/WHO JECFA). 2013-ban megtörtént az aszpartám újraértékelése, míg a többi édesítőszert 2020 végéig kell újraértékelni.

Az adalékok tudományos értékelése, kockázatbecslése során az említett szervezetek meghatározzák a termékre vonatkozó napi elfogadható beviteli értéket, ismertebb nevén az ADI értéket. Az ADI-t több állatkísérlet és toxikológiai vizsgálat eredménye alapján kalkulálják.

Az állatok számára biztonságosnak ítélt beviteli mennyiséget egy biztonsági faktorral (ez leggyakrabban 100) osztják el, mielőtt az emberek számára is meghatározzák a biztonsággal fogyasztható mennyiséget.

Így például ha az állatnál testsúlykilogrammonként 100 mg az a legnagyobb „dózis” naponta, ami mellékhatást még nem okoz, akkor ennek alapján az embernél 1 mg/kg-ban állítják be az ADI értéket.

Szintén rendelet írja elő (1169/2011/EU rendelet) az adalékanyagok kötelező feltüntetését az élelmiszercímkén, így például az adalékanyag adott csoport neve mellett az adalék saját neve vagy Eszáma is meg kell jelenjen, azaz például: Édesítőszer: szteviol-glikozidok (vagy E960). Az élelmiszercímkén egyéb információkat is fel kell tüntetni, többek közt hogy az adott édesítőszer „túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet” – ez azokra az élelmiszerekre értendő, melyek 10%-nál nagyobb arányban tartalmaznak hozzáadott cukoralkoholt.

A szigorú EU-s jogszabályok mellett, hazánkban a közétkeztetési rendelet (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet) is kitér az édesítőszerek használatára. Közétkeztetésben a három év alatti korcsoportnak nem adható édesítőszer, kivéve a szénhidrátanyagcsere-zavarban szenvedőket.

(Forrás: szeniormagazin.hu;mdosz.hu | Kép: pixabay.com)