Az étrendnek, ill. az ételek bizonyos összetevőinek hatása van a sav-bázis egyensúlyra. Felnőttek esetében az ételek kémiai összetevői (fehérje, klorid, foszfor, nátrium, kálium, kalcium, magnézium), a fő tápanyagok felszívódásának eltérő aránya, a kéntartalmú aminosavakból származó szulfátok metabolizmusa, a fiziológiás 7,4 pH értékeken történő szulfát disszociáció mértéke, a kalcium és magnézium ionok bírnak jelentőséggel – írja az MDOSZ.

Ezen faktorok segítségével becsülhető meg az étrendek, ételek savas veseterhelése, a potencial renal acid load / PRAL. A PRAL (24 órás periódusra) a relatív állandó, vizelet szerves sav mennyiség összevetésével együtt (egészséges egyéneknél a testtömegre ill. testfelszínre vonatkoztatva) eredményezi a napi teljes sav kiválasztást.

Az ételek csoportosítása PRAL érték szerint

A gyümölcsök, zöldségek, gyümölcs dzsúszok, burgonya, és az alkáli sókban gazdag és alacsony foszfortartalmú italok (vörös és fehér borok, ásványvizek) negatív savterhelést jelentenek. A magvak, gabonák, húsok, tejtermékek, halak, valamint az alkáli sókban szegény és emelkedett foszfortartalmú italok (világos sör, kakaó) relatív nagy savterhelést eredményeznek.

A PRAL értékek szerinti lúgosító étrend nem mondható kiegyensúlyozottnak. Hosszú távon, szakmai kontroll nélkül veszélyeztetheti az elegendő, nagy biológiai értékű fehérje és esszenciális zsírsavbevitelt. Nagy az esélye a relatív alacsony összetett szénhidrát, ill. az aránytalanul magas egyszerű cukor, esetleg alkohol és koffeinfogyasztásnak.