„Azt a lehetőséget kínáljuk fel, hogy a nyugdíjas választhasson, vissza akar-e még menni a munkaerőpiacra” – mondta az M1 Profit7 című műsorában Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, a kormány azt kívánja elérni, hogy ez egy reális választási lehetőség legyen.

Az Országgyűlés nyáron döntött a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek rendszerbe kapcsolásáról. Ennek köszönhetően a munkaadók a szövetkezettekkel köthetnek szerződést. A szervezet ezután dönthet arról, mely tagjait delegálja az adott állásra.

Mindenki jól jár 

A munkáltató nemcsak főállásban, hanem részmunkaidőben is foglalkoztathatja a munkavállalót, nyugdíjasként – magyarázta Pentz Edina, az RSM Hungary Zrt. bérszámfejtési üzletágvezetője. Nagyon sok olyan munkakör van, amit nyugdíjasok is szívesen ellátnak, hiszen megvan hozzá a szakmai tudások. De részmunkaidőben is ugyanolyan hatékonyak tudnak lenni, mint főállásban – fűzte hozzá.

A nyugdíjasok esetében kedvező foglalkoztatási forma a szövetkezetek – szögezte le. Az öregségi nyugdíjat vagy negyven év szolgálati időt elért nyugdíjas nők juttatásából mindössze 15 százalék adóelőleget kell vonni a szövetkezet esetében, aki nem fizet utánuk semmilyen szociális hozzájárulást.

Ma Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár, az 1957. előtt született munkavállalókra azonban lépcsőzetes szabályok vonatkoznak. Emellett a nők kedvezményesen, akár 40 év szolgálati idő után is nyugdíjba vonulhatnak. A cégekre a védett korú munkavállalók után máshogy adóznak.

Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner Audit Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója elmondta, hogy az 55. év betöltésekor szociális hozzájárulási adó-, illetve a nyugdíjas korban társadalombiztosítási járulékkedvezmények járnak. Ez konkrétan azt jelenti: az 55 év feletti munkavállalók után a cég, 22 százalék helyett mindössze 11 százalékos szociális hozzájárulási adót fizet. A tanácsadó felhívta a figyelmet azonban arra, hogy ez maximum a százezer forintos munkabér esetében van így.

Amennyiben védett korú munkavállalót alkalmaz, a cégnek a munkajogi szabályokra is figyelnie kell – hangsúlyozta dr. Nagy Gábor András ügyvéd. Védett korúak munkaviszonyát illetően azonos szabályok vonatkoznak rájuk, csupán a felmondás tekintetében van különbség. Azok a védett korú munkavállalók, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben vannak – magyarázta. Az esetükben a munkáltatói rendes felmondásra vonatkoznak korlátozó szabályok, fő szabályként azt megszüntetni nem is lehet. Természetesen ez csak a határozatlan idejű munkaszerződésekkel foglalkoztatottak esetében igaz, a határozott idejű munkaszerződésnél védett korról nem beszélhetünk – tette hozzá.

Lehetnek kiskapuk 

Rendkívüli felmondási ok fennállása esetén a cég köteles emelt szintű végkielégítést vagy új állást felajánlani a védett korú alkalmazottnak.

Dr. Fiedler Bálint ügyvéd szerint azonban ez nem mindig jelent teljes biztonságot a munkavállalók számára. A munkáltatók ugyanis kiskapukat keresnek ilyenkor. Például egy budapesti lakosnak 200-300 km-rel távolabbi telephelyet jelöl meg a munkavégzés helyszíneként. Felajánlja a benzinköltség kifizetését, vagy magát a gépjárművet, egy 58-60 éves munkavállaló azonban nem tudja majd betartani, hogy a távolabb lévő telephelyen is megjelenjen minden reggel 8 órakor – magyarázta az ügyvéd. A munkáltató azonban nem köteles közelebbi helyszínt biztosítani. Ezzel a kiskapuval pedig a munkáltatók úgy képesek embereket elküldeni, hogy sem kártérítési, sem munkaügyi perre nem kell számítaniuk.

A Pricewaterhouse Coopers tanulmányából kiderül, hogy azok az országok, ahol a cégek nagy hangsúlyt fektetnek az idősebb generációk foglalkoztatására, felbecsülhetetlen értékű erőforrást aknázhatnak ki a munkaerőpiacon, mely nagymértékben támogatja a gazdasági növekedést is.