A világ legnagyobb, a gyermekkori elhízás megelőzését szolgáló hálózata, az EPODE tervei szerint 3 év alatt – 2016 végéig – 3,9 millió embert szeretne elérni Európában, beleértve 975 000 gyermeket és serdülőt. Belgium, Ciprus, Észtország, Németország, Olaszország, Svédország, Franciaország, Görögország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia mellett Magyarország is csatlakozott tavaly ehhez a kezdeményezéshez, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai vezetésével.

Egyre több a cukorbeteg gyermek Európában

Az EPODE alapítója és a szervezet európai tagozatának jelenlegi főtitkára, Jean-Michel Borys szerint nem egyetlen tényező okolható a gyermekkori elhízásért. „A szervezetünk arra van programozva, hogy tároljuk a zsírt. Persze ez korábban sem volt másként, csakhogy megváltozott a környezetünk, megváltozott az élelmiszer szerepe és elérhetősége az életünkben. Míg korábban a közelünkben megtermelt, szinte csak a magunk által főzött-sütött étel került az asztalunkra, addig az elmúlt években kinyílt a világ és olyan gyorsételekhez is hozzájutunk – rendszeresen –, amik olcsóbbak és nem feltétlenül a tápanyagtartalmuk miatt kedveljük őket. Ehhez pedig hozzá kell vennünk azt is, hogy egyre inkább jellemző a társadalmakra a fizikai aktivitás hiánya. Szóval miközben a gyorskaják felértékelődtek az étrendünkben és kevesebbet mozgunk, aközben a zsírtárolásra van predesztinálva a szervezetünk – több energiát viszünk be, mint amennyit leadunk, ez pedig sajnos már a korai gyermekkorban is megmutatkozik. A fő tényezők mellett nem feledkezhetünk meg a stresszről, a környezetszennyezésről, az alváshiányról (nem csak kevesebbet, de rosszabbul is alszunk), ami szintén hozzájárul az elhízáshoz” – véli a táplálkozástudománnyal foglalkozó világszerte elismert orvos.

A szakember szerint ennek a tendenciának nem csupán kritikus egészségügyi, hanem társadalmi következményei is vannak. „Húsz éve például még nem volt jellemző, hogy a gyerekeknél kettes típusú cukorbetegséget mutassunk ki, ma nem egy ilyen gyermeket látunk. Ez például az egyik nagyon markáns egészségügyi következménye az elhízásnak. Abba is bele kell gondolnunk, hogy az egyes országok GDP-jére – rövid és hosszú távon – is hatással van ez a tendencia, hiszen ezeknek betegségeknek az egészségügyi költsége nagyon magas. Mindezek mellett nem mondanám, hogy ez már megfordíthatatlan trend, de kizárólag abban hiszek, hogy helyi szinten, a közösségek bevonásával állíthatjuk meg ezt a folyamatot” – húzza alá Jean-Michel Borys.